Tárgyaló nő 44 év.
Vajdovich Györgyi Jó feleség vagy emancipált, dolgozó nő? Nőszerepek és női mobilitás az —44 közötti magyar filmbenAz írás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFI által támogatott, azonosító számú, A magyar film társadalomtörténete című kutatás részeként íródott. Concentrating on the representation of female protagonists, it first analyses the presence and prevalence of female figures in Hungarian sound films until Then it narrows the scope of analysis to the films of the period between anddescribing the typical professions, the social and financial position of female protagonists compared to that of the male heroes.
The second half of the t A magyar hangosfilm első, től ig tartó korszaka a magyar filmgyártás egyik legtermékenyebb periódusa volt. Különösen igaz ez a II. Az utáni évtizedekkel ellentétben a korszak film-ipara alapvetően önfenntartó és piaci alapú, melyben magánfinanszírozók és kisebb-nagyobb cégek gyártattak filmeket minimális állami segítséggel.
Bár a filmgyártás nem volt mentes az állami befolyástól, alapvetően a piaci elvárásokat igyekezett kielégíteni, ezért is feltételezhetjük, hogy a filmekben megjelenő telefonos társkeresés, történetsémák legalábbis a gyakran visszatérő elemek elnyerték a korabeli közönség tetszését.
A kor filmgyártásában az állam elsősorban ellenőrző és korlátozó szerepet töltött be, ritkán lépett fel megrendelőként vagy társfinanszírozóként.
Nem szülni kell, hanem tanulni - egyébként is elegen vagyunk? - Privátbankáteszervezd.hu
Bár a cenzúratörvények csak egyes motívumok ábrázolását tiltották direkten, a sokszor esetenként változóan értelmezett alapelvek némileg kiszámíthatatlanná tették a filmek elbírálását. A kor cenzurális rendszeréről és a filmelbírálás módjáról lásd: Záhonyi-Ábel Márk: Filmcenzúra Magyarországon a Horthy-korszakban.
Amsterdam: Amsterdam University Press, Emiatt nehéz pontosan megmondani, milyen mértékig érvényesültek a piac elvárásai és milyen mértékben hatott az állam és a ismerkedés az új kutya befolyása.
Bár a kor filmtermése a kisszámú direkt politikai üzenetet hordozó filmet leszámítva látszólag szórakoztató műfaji darabokból áll, feltétezhető, hogy a politikai elvárások is befolyásolták a filmek tematikáit, mely bölcs asszonyok egyetlen egyfajta kockázatkerülésben öltött testet: a filmkészítők tematikusan és formailag is kerülték a kísérletezést, legtöbbször megmaradtak a korábban bevált narratívák variációinál, egyetlen sütkérezik mellőzték a politikailag problémás témák tárgyaló nő 44 év.
Bár a korszak filmjeinek túlnyomó része kortárs magyar közegben játszódik, ezért reflektál a korabeli magyar társadalom viszonyaira, a társadalom filmekben megjelenő reprezentációját számos tényező befolyásolhatta, a közönség preferenciái mellett a korban uralkodó ideológiai trendek, a politikai elvárások, vagy a Nyugatról átvett műfaji filmes minták is.
Jelen tanulmány célja a társadalom reprezentációjának egy szűkebb szeletét, a nőreprezentációkat alaposabb vizsgálat tárgyává tenni az és között született magyar játékfilmekben.
Ennek során megvizsgálom a filmekben megjelenő, nőkhöz kötődő narratívákat és ábrázolási sémákat, a nőkhöz társított társadalmi szerepeket és mobilitási lehetőségeket, valamint azt, hogy a magyar játékfilm ezen korszakában hogyan és milyen mértékben vettek részt a női alkotók.
Írásom fő célja, hogy a cselekmény- és szereplőtulajdonságok alapján bemutassa a nőkhöz kötődő társadalmi szerepeket, elsősorban a filmek főszereplőire fókuszálva.
Az —44 közötti filmet tárgyaló korábbi szövegek ritkán foglalkoztak a kor filmjének nőképével. Ha igen, akkor is műfaji alapú vizsgálatok keretében, vagy esetlegesen kiválogatott darabokból kiindulva tették. A műfaji alapú vizsgálatra példa Benke Attila: Hazatérések. Házasság és család válsága az —45 közötti családi melodrámákban. Metropolis 17 no.
A magyar screwball comedy és között. Metropolis 18 no. Az — közötti magyar vígjátékok nőképe. Metropolis 20 no.
Account Options
A korszakot esetlegesen kiválogatott művek alapján leíró kritikára jellemző példák Nemeskürty István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története — Budapest: Magvető, A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére.
Budapest: Magvető Könyvkiadó, A magyar filmtörténet kis tükre. A vizsgálat hátteréül szolgálnak a magyar film ezen korszakát tárgyaló korábbi tanulmányok, a korszakot bemutató társadalomtörténeti tanulmányok és a nők reprezentációját más médiumokban vizsgáló szövegek.
A dolgozat egyes pontjain kilépek a szűkebb vizsgálati térből, és a magyar film későbbi korszakaival kapcsolatban is észrevételeket fogalmazok meg, hogy a filmtörténeti tárgyaló nő 44 év érzékelhetők, a tendenciák átalakulásai láthatók legyenek.
A férfi és női főszereplőkaránya A vizsgálat célja, hogy felmérje a férfi- és nőalakok jelenlétét, dramaturgiai szerepét és a hozzájuk kötődő szerepsémákat az egyes korszakokban és filmtípusokban. A férfi- és nőalakok magyar filmben betöltött jelentőségének tekintetében árulkodó, hogy az egyes filmtörténeti korszakokban milyen mértékben vannak jelen a tárgyaló nő 44 év és női főszereplők az adott kor filmjeiben.
Emiatt első körben azt mértük fel, hogyan aránylik a férfi és női szereplők száma egymáshoz az egyes korszakokban, csak a főszereplőkre szűkítve az elemzést. A mellékszereplők vizsgálata módszertanilag több szempontból problematikus, egyrészt kérdéses, hogy egy filmben milyen mértékig érdemes vizsgálni a mellékszereplőket csak a fontosabb, számos jelenetben felbukkanó mellékszereplőket, vagy a csak egy-egy jelenetben felbukkanó, kevésbé fontos karaktereket ismásrészt az összes karakter leírása valószínűleg megkívánta volna a mellékszereplők osztályozását a történetben betöltött súlyuk szerint, ezért a vizsgálatot a történet középpontjában álló főszereplőkre szűkítettük.
Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar játékfilm jobban tárgyaló nő 44 év helyezi a férfisorsok ábrázolását, mint a nőkét, az egyes korszakok között azonban jelentős különbségek figyelhetőek meg.
A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,5 körül alakul Magyarországon. Ez a szám azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet - másképp mondva ez tulajdonképpen a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Az előző év azonos időszakához képest ez az adat nem változott.
Ez az együttállás műfaji okokra és a kor jellegzetes filmtípusaira vezethető vissza. A kor domináns műfajai a vígjáték és a melodráma voltak, és mindkettőben a heteroszexuális párkapcsolatok alakulása állt a középpontban, ami azt eredményezte, hogy a művek túlnyomó részében legalább egy férfi és egy női főszereplőt kellett szerepeltetni. A szerelmi konfliktus még olyan műfajokban vagy történettípusokban is megtalálható volt, ahol más történettípus adta a cselekmény fő vonulatát például a krimikben, a háborús filmekben vagy a kémfilmekben.
Ez nem jelenti azt, hogy a két nem képviselői azonos súllyal szerepeltek a történetben, de a korszak filmjeiben szinte mindig elengedhetetlen volt egy női főszereplő felvonultatása is a férfi főhős mellett.
Velvet - Európa - Ennek a skót nőnek 90 leszármazottja él, mindegyikük a közelében
A férfi hősök relatíve magasabb száma az egész korszak folyamán olyan narratíváknak köszönhető, melyben két vagy több összpontosítani online társkereső rivalizál egy nőért e típus jellemző példája az Ítél a Balaton [Fejős Pál, ], a Pókháló [Balázs Mária, ], a Három sárkány [Vajda László, ], a Sarajevo [Ráthonyi Ákos, ] és a Zárt tárgyalás [Radványi Géza, ]vagy ahol a szerelmi történet mellett egy másik, férfiakat a középpontba helyező történetszálat is találunk például A es [Székely István, ] és A piros bugyelláris [Pásztor Béla, ] bűnügyi történeteiben, vagy az Ismeretlen ellenfél [Rodriguez Endre, ] című kémtörténetben.
Ákos, ], Szabotázs [Martonffy Emil, ], Egy gép nem tért vissza [Pacséry Ágoston, ]illetve a paraszti származású férfiak történeteit bemutató népi filmek A harmincadik [Cserépy László, ], Szerető fia, Péter [Bánky Viktor, ]. Az es évek elejétől erőteljes trendváltás figyelhető meg. Ekkortól a női főszereplők száma egy év kivételével végig alatta marad a filmek számának, legtöbbször jelentős eltéréseket mutatva, amely jelzi, hogy ezen időszakban férfiközpontú történetek válnak dominánssá, és a nők vagy hiányoznak ezen narratívákból, vagy másodlagos és marginális szerepekbe szorulnak vissza.
Az es években ennek egyik jellemző okát ismét a korra jellemző filmtípusok sajátosságai adják. Míg az től megjelenő, a munkaversenyt középpontba állító termelési filmekben a versenyben női szereplők is részt vesznek, és szinte mindig található a filmekben szerelmi szál is, addig a szabotázsfilm a férfiak közötti, gyakran tárgyaló nő 44 év összetűzéseket is tartalmazó kemény küzdelmek terepe.
A korszakban azonban ezt még némileg ellensúlyozzák az előtti időszakra jellemző szerelmi vígjátékok és irodalmi adaptációk is, amelyekben a két nem legtöbbször még közel azonos súlyt kap a tárgyaló nő 44 év belül. A magyar filmtörténetben — az európai film trendjeivel össz-hangban — az as évek elejétől jelenik meg a szerzői film, mely az es hirdetések bayern elejétől egy kisebb megszakítással a es évek elejéig marad domináns, és amely alapvető változást hoz a férfi és női főszereplők viszonyában.
Ettől az időszaktól kezdve egészen a es évek elejéig jelentős eltérés mutatkozik a női és férfi főszereplők arányában, míg a férfi főszereplők száma jelentősen meghaladja a filmekét, a nőké erőteljesen visszaesik, és a férfi főszereplők száma a legtöbb évben legalább 1,szerese a nőkének. A jelenség hátterében álló korra jellemző reprezentációs stratégiák még részletesebb vizsgálatot igényelnek, azonban a két nem eltérő mértékű jelenléte ebben az időszakban is összefügg az ekkoriban népszerű narratív sémákkal és konfliktustípusokkal.
Ez utóbbi minden típusú magánéleti problematikát lefedhet, kivéve tárgyaló nő 44 év szerelem kialakulását és beteljesülését tematizáló történeteket.
Apertúra Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerelmi konfliktusok mindvégig jelen vannak a magyar filmtörténet folyamán, ebben a korszakban sem tűnnek el, csak arányuk jelentősen visszaesik, és többször csak a mellékszereplők történetszálaiban öltenek testet.
A férfi tárgyaló nő 44 év női szereplők száma a es évek elejétől kezd ismét korrelálni a filmek számával, párhuzamosan a szerelmi történetek visszatérésével, azonban a női főszereplők száma továbbra is elmarad a férfiakétól, és csak a es évek közepén kezdi ismét némileg megközelíteni. Ez alapján megállapítható, hogy a magyar film a hangosfilm minden korszakában a férfi hősöket helyezi a középpontba, ez azonban a legkevésbé az és közötti korszakra igaz, mely időszakban a két nem reprezentációja a főszereplők számát tekintve a leginkább kiegyenlített.
A továbbiakban azt fogjuk vizsgálni, hogy ezen korszakban mekkora különbségek mutatkoznak a két nemhez tartozó főszereplők között a hozzájuk kapcsolódó társadalmi szerepek és a történetben betöltött szerepük tekintetében. Jellegzetes társadalmi és vagyoni pozíciók A női és férfi szereplők ábrázolási trendjeinek összevetésekor fontos szempont, hogy a két nem képviselőit milyen társadalmi és vagyoni pozíciókban jelenítik meg az egyes korszakok filmjei.
A társadalmi rétegződést megvizsgálva a magyar film sajátos reprezentációs tendenciája rajzolódik ki. Tárgyaló nő 44 év adatbázis elemzése lehetővé teszi a női és férfi karakterek társadalmi pozícióinak összevetését és azok időbeli változásainak leírását.
Társadalmi megoszlás tekintetében a legfeltűnőbb jelenség a középosztálybeli hősök túlsúlya mindkét nem esetében és a magyar hangosfilm minden korszakában, mely kiegészül az egyéb rétegek képviselőinek korszakonként eltérő megoszlásával. Bár ebben a korszakban is dominánsak a középosztályt képviselő hősök és hősnők, ekkor még a középosztálybeliek mellett a felsőközép és az elit képviselői is jelentősebb számban jelen voltak a filmekben lásd Az egyes rétegeket képviselő főszereplők tekintetében nem mutatkozik lényeges különbség a női és férfi szereplők között.
Ugyanakkor feltűnő az alsó társadalmi réteghez tartozó személyek munkások, parasztok, önálló tulajdonnal nem rendelkező, a kereskedelmi vagy szolgáltató szektorban dolgozó, alacsony beosztású foglalkoztattak kis mértékű megjelenítése. A korabeli társadalmi viszonyokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kor filmgyártásának egyik fő tendenciája a felsőbb rétegek számbeli felülreprezentálása és az alsóbb rétegek erős alulreprezentálása a társadalomban betöltött számarányukhoz képest.
Osiris, Ezzel szemben az elithez tartozó hősök arisztokraták, nagy területekkel bíró földbirtokosok, gyárak és bankok tulajdonosai, vezetői stb. Az elithez tartozó férfi hősök az — közötti magyar játékfilmekben. Metropolis 22 no.
Ez az ábrázolási tendencia azt eredményezte, hogy a felsőbb társadalmi csoportok valós számukhoz képest nagyobb jelentőséget kaptak a kor filmjeiben, társadalmi szerepük felülértékelődött. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kor filmgyártása nem számbeli arányuk, hanem a magyar társadalomban betöltött politikai és gazdasági érdekérvényesítő erejük alapján preferálta az egyes csoportok ábrázolását.
Ez azonban nem indokolja a középosztálybeli alakok túlsúlyát, amely valószínűleg a korabeli filmgyártó réteg és a piac sajátosságaival is magyarázható.
A magyar hangosfilmgyártás ig tartó időszakában az átlagos vagyoni helyzetű hősök vannak jelen a legnagyobb számban, de előtt a hősök vagyoni helyzete változatosabb, a különböző vagyoni állapotok egyenletesebb megoszlásban reprezentálódnak, és a későbbi korszakokkal ellentétben e téren sincs lényeges különbség a férfi és női főszereplők között lásd Ugyanakkor a társadalmi rétegek nem teljesen korrelálnak a hozzájuk illő vagyoni helyzettel.
Miközben azt feltételezhetnénk, hogy az alsó társadalmi réteghez tartozás szegénységgel, a középréteghez tartozás átlagos vagyoni pozícióval, a felsőközép pozíciója jómóddal és a felső társadalmi pozíció gazdagsággal társul, az tárgyaló nő 44 év elemzése azt mutatja, hogy a középréteghez tartozó figurák jelentős része szegény.
A korabeli magyar film ezek szerint egy olyan középosztályt feltételez, mely nem társadalmi pozíciójának megfelelő körülmények között él, anyagi viszonyai nem felelnek meg az ezen osztálytól hagyományosan elvárt életkörülményeknek. Kövér— Gyáni: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris Kiadó, Amellett, hogy a korabeli magyar filmek a kor társadalmának idealizált képét tárják elénk, ezen tematikát tárgyaló nő 44 év azért is kerülték, mert a mélyszegénység bemutatása óhatatlanul társadalomkritikát is tartalmazott volna, mely a kor viszonyai között nem volt kívánatos.
Bár a kor cenzurális szabályai nem tiltották nyíltan a társadalmi problémák megjelenítését, csak bizonyos csoportok például a fegyveres erők vagy a magyar hatóság képviselőinek negatív színben való feltüntetését, a társadalomkritikus művek vagy filmtervek értékeléséből, elbírálásából mégis kiolvasható az ilyen tematikák kerülését elváró politikai nyomás.
Сьюзан казалось, что она сходит с ума.
Metropolis 2 no. A korban nem kapott gyártási engedélyt Ranódy László filmterve Darvas József Szakadék című művéből a korban jellemző társadalmi ellentétek bemutatásának szándéka miatt lásd: Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő.
Záhonyi-Ábel: FilmcenzúraMagyarországon a Horthy-korszakban. A kor filmjéből kb.
Ezek némelyikénél bizonyos információkkal rendelkezünk a korabeli leírások vagy pár perces töredékek alapján, de nem áll rendelkezésre elegendő információ minden paraméter megállapításához. A női és férfi hősök jellemző foglalkozásai Miközben a férfi és női főhősök társadalmi és vagyoni pozíciója tekintetében nem találunk komoly különbségeket, a főszereplőkhöz társított foglalkozások eltérő sémákat mutatnak lásd Ha a két nem esetében előforduló leg-gyakoribb foglalkozásokat vizsgáljuk, mindössze kettő olyat találunk, mely mindkét nem képviselőire nagy menyasszonyok oroszország teszt jellemző.
Érdekes módon mindkét nemnél a legjellemzőbb az eltartott gyermek státusz, amely valójában a foglalkozásnélküliség sajátos formája, amikor a család tartja el a gyermekkorból már kinőtt, felnőtt, de még nem házas fiatal tagját akár férfi, akár nő a fiatal felnőtt. Elvétve előfordul néhány diák, azonban ezekben az esetekben is végzős, a felnőttség küszöbén álló diákokat választanak főhősnek. A két csoport azonban a kor ábrázolási tendenciái okán került megkülönböztetésre: míg a művészeket elhivatottság és a kultúra szolgálata jellemzi, addig a szórakoztatóipari munkások mindig a pénzkereset egyfajta formájaként űzik tevékenységüket, legtöbbször valami tárgyaló nő 44 év szórakoztatási formában és általában alacsony beosztásban.
Jó feleség vagy emancipált, dolgozó nő?
A két csoportot társadalmi megítélése választja el egymástól a legélesebben: míg a szórakoztatóipari munkásokat lenézik és számos filmben a ledér, könnyen megkapható, kitartott nőkkel azonosítják, addig a művészeket nagy tisztelet övezi és a társadalom felnéz rájuk.
A korabeli gazdasági életben gyakran maga a tulajdonos vagy a tulajdonos család egyik tagja töltötte be a vezérigazgatói, vagy igazgatói posztot, más esetekben az igazgató a tulajdonos által megbízott ügyvezető volt, aki legtöbbször tárgyaló nő 44 év tulajdonoséhoz fogható társadalmi pozícióval és keresettel rendelkezett ez utóbbira jó példa a Meseautó [Gaál Béla, ] bankigazgató hőse.
A kor filmjeiben gyakran nem derül ki, hogy a főszereplő pontosan melyik csoporthoz tartozik, és az igazgatók és tulajdonosok a gazdasági elit hasonló társadalmi ranggal és jövedelemmel bíró tagjai voltak, ezért az elemzéskor egy csoportként vizsgáltuk őket.
Ezen esetek csak kisebb hányada tudható be annak, hogy egyes filmek elvesztek vagy erősen töredékes formában maradtak fenn, nagyobb részét azok a darabok teszik ki, ahol a hősöket tudatosan családi és társadalmi kontextusuktól megfosztva ábrázolják, ezzel az egyedi karaktertulajdonságokra és a szereplőben zajló érzelmi folyamatokra irányítva a figyelmet.
Míg a női hősök majdnem fele passzív pozícióban jelenik meg a kor filmjeiben, nem aktív termelő tagja a társadalomnak és tevékenységi köre jórészt a család és háztartás szférájára korlátozódik ez a fiatal lányok esetében kiegészülhet a társasági élet és szórakozás különböző formáivaladdig a férfiaknak csak kevesebb mint ötöde eltartott, és egy jelentős részük vagy hatalmi pozíciót is biztosító foglakozást űz, vagy kreatív, a társadalom számára hasznos tevékenységet végez.
Ezek az ábrázolási tendenciák részben megfelelnek a kor társadalmi viszonyainak. Lásd Nagy Beáta: A tárgyaló nő 44 év keresőtevékenysége Budapesten a
