Ápolási kutatás tudni hanna mayer pdf

Látták: Átírás 1 A fájdalom menedzselésének ápolási szempontjai Horváth Anikó, Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb Nagy Erika, Erzsébet Kórház, Hódmezôvásárhely Bár az egészségügyi ellátás során a fájdalommal gyakran találkozunk, mégis nagy hiányosságok vannak dokumentálásával. Mindennapi munkánk során mi is észleltük ezt a problémát, és megpróbáltunk munkahelyünkön egységes szemléletet bevezetni.

Az ápolási munka színvonala szempontjából fontos, hogy az empirizmus helyett mellett egyre inkább a tudományos megközelítéseket helyezze elôtérbe. Mindehhez szükséges a szakmai segítség az orvosi szakma részérôl. Jelentôs szerepet vállalhat az intézmény vezetése is e szemlélet fejlôdésében. A fájdalomcsillapítást általában orvosi feladatként ismerjük, de a komplex kezeléshez team munkára, és jól képzett ápolókra van szükség.

Ha az ápoló nem ápolási kutatás tudni hanna mayer pdf, és nem tudja pontosan leírni a beteg fájdalmát, ha nem pontosan adagolja a fájdalomcsillapítót, ha annak hatását nem figyeli meg, akkor az orvos munkája sem lehet hatékony.

Az ápolók számára is fontos szempont a fájdalom különbözô típusainak ismerete, csillapításának módjai, különös tekintettel a mellékhatásokra és alkalmazási módokra. Tapasztalataink szerint a legtöbb intézetben, osztályon vezetett ápolási dokumentáció alkalmatlan a fájdalom pontos felmérésére, pedig a fájdalom mérése és a fájdalomcsillapítás eredményességének követése fontos ápolási feladat.

Az ápolás azoknak az ápolási, és gondozási eljárásoknak az összessége, amelynek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megôrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelôzése, a szenvedések enyhítése, a beteg emberi méltóságának a megôrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történô részvételre való felkészítésével és bevonásával, b.

Az emberiség történetét végigkíséri a fájdalom elleni küzdelem. A fájdalmat többnyire humánus, néha kegyetlen módon próbálták megszüntetni vagy enyhíteni. A fájdalomérzet kialakulásáról több elmélet látott napvilágot. Cicely Saunders ban fogalmazta meg az ún.

A fájdalomérzet fizikai, pszichés, mentális, szociális komponensekbôl tevôdik össze, melyek egymással dinamikus kapcsolatban állnak.

A fájdalom menedzselésének ápolási szempontjai

Az összetevôk integrációja révén alakul ki a spirituális fájdalomkomponens, mely minden fájdalmat egyedivé tesz. Egyik összetevô sem vizsgálható a többitôl függetlenül. Mivel a fájdalom a fenti tényezôk együttes következménye, ezért ezeken a csatornákon keresztül befolyásolható is.

A fájdalmat kísérô betegség mindig egy meghatározott környezetben alakul ki, melybe a beteg személyes környezete és genetikai valója egyaránt beletartozik.

BBDF2017 - Ivo \u0026 Hanna

Ez a környezet befolyásolhatja a betegség elviselését és annak kimenetelét egyaránt. A fájdalom annyira leköti a beteg figyelmét, hogy minden más tevékenységet megszakít, mely nem annak csökkentésére irányul.

• Jóban Rosszban – Wikipédia
• Bencsik Bea és Pongrácz Barbara volt férje.
• Ни у кого не вызывало сомнений, что Стратмор любит свою страну.
• Társkereső wetzlar

Az erôs fájdalom befolyásolja a beteg ítélôképességét, egocentrikussá teszi, megváltoztatja a jellemét, elkeseríti a környezetét, megnehezíti a kommunikációt. A krónikus fájdalom elviselésének kísérlete a beteg összes energiáját felemészti, minden mást kiszorít a tudatából és ezzel károsítja személyiségét.

A fájdalom szubjektív, mindenki másképp értékeli: minden embernek saját, egyedi fájdalomérzete van, ezért a fájdalom nehezen meghatározható, fogalmakkal alig leírható élmény.

A fájdalom objektíven nem mérhetô, egyéni és egyedi volta indian online társkereső a külsô megfigyelô nem képes teljes mértékben azonosulni a szenvedô beteggel. A fájdalom az esetek egy részében akut, hiszen a szenvedés látható jeleit a beteg magán viseli. A fájdalom csillapítás alapja az, hogy az orvosnak mindig el kell fogadnia azt, amit a beteg a saját fájdalmáról mond.

Ugyanannál az embernél, ugyanaz a fájdalom a körülményektôl függôen másképpen jelentkezhet. Az eddigi kutatások alapján a fájdalomérzet egyéni eltérései mögött egy sor kognitív tényezô áll: a múltban átélt fájdalom élmény, a fájdalom idején tapasztalt érzelmi állapot, vagy a fájdalommal kapcsolatos elvárások.

Nagyon gyakran a fájdalmat kísérô egyéb tünetek egymást felerôsítve fokozhatják, ápolási kutatás tudni hanna mayer pdf éppen kiválthatják a fájdalmat.

Az ápolási gyakorlat során megfigyeltük azt, hogy a betegek 25 2 többsége jelezte ugyan panaszként a fájdalmat, de az ápolási anamnézis felvételénél az nem mindig szerepelt. Azért tartottuk fontosnak az onkológiai és a pszichiátriai betegeknél a fájdalom pontos követését és megfigyelését, mert az mindkét diszciplinában hangsúlyosan jelen van.

Meggyôzôdtünk arról, hogy osztályainkon a fájdalomcsillapítással kapcsolatos ápolási dokumentáció fejlesztése idôszerûvé vált, és azt olyan szinten kívántuk módosítani, hogy segítse a beteg állapotának követését, és megfelelô adatot szolgáltasson a kutató munkához is. Több ismert módszert alkalmazhatunk a fájdalom mérésére.

A fájdalom menedzselésének ápolási szempontjai

A fájdalomkutatás egyik leghíresebb szakértôje R. Melzack, hosszú évekig gyûjtötte azokat a kifejezéseket, amelyeket az emberek a fájdalom leírására használtak. A 66 különbözô kifejezést jelentésük szerint csoportosította. Késôbb ez a kutatás szolgált alapul az ún.

McGill-féle fájdalomkérdôív összeállításához. Margolis és munkatársai egy egyszerû, sematikus testtérképet szerkesztettek, melyen a beteg pontosan bejelölheti a fájdalom helyét és a kisugárzás irányát. A fájdalom mérésére a leggyakrabban alkalmazott módszer, a vizuális analóg skála VAS, 1.

Jóban Rosszban

A skála egyik oldalán a fájdalom erôsségét színek jelölik. A másik oldalon beosztás van: a 0 a fájdalommentes állapotot, a 10 pedig az elviselhetetlen fájdalmat jelenti. Megkérjük a beteget, hogy a színekkel vr helyszíni találkozón oldalon mutassa meg, milyen erôsségûnek érzi a jelenlegi fájdalmát, majd a másik oldalon leolvassuk az eredményt.

Másik lehetôség, ha a beteg a skálán jelöli be az aktuális fájdalom nagyságát. Az irodalom általában a 10 pontos skálán jelzett 7-es, vagy annál erôsebb fájdalmat tekinti súlyosnak.