Flamand nő találkozása

'flamand' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Cinóbervörös, damasztkék, hattyúfehér A Itt nincsenek idősíkok; ahogy azt a szerző korábbi könyveiben megszokhattuk, egyetlen időszakot ölel fel a könyv.

A rejtély kulcsa egy festmény, mely egy cinóbervörös, japán selyemruhát viselő nőt ábrázol. Miközben Leentje próbálja megtalálni testvérét, a gyermekkori szerelme iránti érzéseivel is meg kell küzdenie, sőt egy nem várt találkozás is felforgatja életét.

flamand nő találkozása

Cinóbervörös és damasztkék, rézrozsda zöld, korallpiros és hattyúfehér, jégmadár kék és rezedazöld, sziénabarna és ködszürke — Vermeer palettájának színeit idézik az egyes fejezetek, amik épp annyira érzékletesek, mint a flamand festő csendéletei és tájképei, amelyek mintha megelevenednének a lapokon.

Madárcsicsergéstől hangos barokk kertek, titokzatos virágoktól pompázó labirintusok, szélfútta dűnék flamand nő találkozása bolyong Leentjével együtt az olvasó, akinek utazása elmélyülésre, elcsendesedésre késztet.

flamand nő találkozása

Mörk Leonóra, mint mindig, most is finom érzékenységgel ír női hőséről, sorsán keresztül pedig a flamand táj hideg, törékeny szépségét is olvasója elé tárja. Hogy egyedül a szeretet az, amiből minél többet adunk, annál flamand nő találkozása kapunk vissza.

flamand nő találkozása

Valóság és fikció keveredik Mörk Leonóra művében. Leentje kitalált alakja mellett megelevenednek a korszak meghatározó figurái, mint Christiaan Huygens matematikus-fizikus, illetve édesapja, Constantijn Huygens költő-zeneszerző, Agneta Block botanikus, aki elsőként termesztett ananászt Hollandiában, John Rose, II.

Károly angol király kertésze, valamint Frederik Ruysch természettudós és udvari törvényszéki orvos, akinek rémisztő magzatmúzeumába is elkalauzol az író.

flamand nő találkozása

Miért hitte eddig, hogy neki kell megoldania mások problémáját? A tulipán itt több, mint egy virág, amit mindenki a hollandokkal azonosít.

flamand nő találkozása

A virág cirmos mintázatáért, az alapszínétől eltérő csíkozásért egy több mint négyszáz éve ismert vírusfertőzés felel, Rembrandt képeinek visszatérő motívuma ez a virág, amit emiatt is nevezték sokáig Rembrandt-tulipánnak.

A regény is hasonlóan törött életekről mesél, de megmutatja, hogy mindig az egyénen múlik, esélyt ad-e magának a változásra.

A regény hőse, Pierre Wesselmans hazaérkezik a Gambetta nevű hajóval, amely a kikötő egyik félreeső dokkjában áll.

Olvassa el is