Ember nem ad választ, hogy megismerjék többet. Ember – Wikipédia

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet

A konstruktív gondolkodásnak korlátozott a mozgástere. A tudomány minden területen előrehaladt. Aki nem veszi figyelembe az eredményeit, annak eleve vesztett ügye van. Nem arról van szó többé, mint azelőtt, hogy egy meghatározott világszemléletet alapozzunk meg és vigyünk végig teherbíró-képességének határáig. A szellemet az anyagból vagy az anyagot a szellemből magyarázni, a létet a tudatból megérteni, az organizmust mechanizmusra redukálni vagy a mechanikus történést rejtett elevenségnek feltüntetni — mindez és nagyon sok egyéb manapság lehetetlen.

Ez már az első lépéseknél ellentétbe kerül azzal, amit a speciális területeken biztosan tudunk.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet a flörtölés vezetés közben

A konstruktív gondolkodás eljátszotta szerepét. A problémagondolkodás nem rendszertelen. Szintén az áttekintést célozza. Céljának mindig mint rendszernek kell előtte lebegnie. Csak éppen nem anticipálja a rendszert, hanem végeredménynek szánja.

Epikurosz mellszobra tanítványával, Métrodórosz -szal szemben a Louvre -ban.

Tudja, hogy van átfogó világösszefüggés. De azt is tudja, hogy ez első pillantásra nem nyilvánvaló, hogy a jelenségek ezt nem tükrözik közvetlenül, hogy éppen ezt kell mindenekelőtt megkeresni és felkutatni. A szigorú idealizmus elvetette azt a kérdést, hogy miképpen keletkezik a tudat a tudatnélküliből; elfelejtette, hogy minden újszülöttben éppen ez a keletkezési folyamat megy végbe.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet ismerős fritzlar

A filozófia történetében két fő vonalat követhetünk nyomon: a rendszereket konstruáló és a problémákat kutató gondolkodásét. Ezek többnyire szorosan összekapcsolódnak egymással; ugyanazok a gondolkodók, akik rendszereket építenek, általában a nagy alapproblémák felvetői is.

Navigációs menü

A rendszert konstruáló gondolkodás felett átsiklik a történelem. Megcáfolják, legyőzik és végül elfelejtik. Még hiányzik annak tudata, hogy a konstruáló világképek mérhetetlen ellentmondásai nem többek a rendszer spekulatív konzekvenciáinak túlhajtásainál, s csupán külsőleges történeti jelenségformák, amelyek mögött a mélyreható kutatás valóságos ember nem ad választ húzódik meg.

Az ember kérdez, hogy választ kapjon.

Ha a kérdező a dolog nehézsége miatt nem talál megoldást, akkor igyekszik ezt kikényszeríteni. A kikényszerített megoldás aztán a konstruált megoldás. Ez nagyon is emberi.

De mélységesen filozófiaellenes, sőt észellenes.

HARTMANN, NICOLAI (1882–1950, német filozófus)

A filozófusnak úgy kell dolgoznia, hogy bízik a történelem előrehaladásában, vagyis a megismerésben, amely másoknak fog gyümölcsöt teremni. Annak a tudatnak, hogy a maga hozzájárulásával elősegítheti a majdani megismerést, ki kell őt elégítenie.

Ha bármikor többet kívánna, menthetetlenül elragadná a konstruálás.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet társkereső ideje

Ez veszélyezteti munkájának tiszta hozadékát. A filozófia története … azt tanítja, hogy éppen ezekben a kérdésekben, amelyek hosszas munkálkodás ellenére sem oldódtak meg, a látókör folytonos kiszélesülése tapasztalható.

Megoldódott-e például a szubsztancia problémája? Vagy az alap problémája? Vagy a szabadságé a lehetőségé és valóságé, az életé? Sőt ma kérdésesebb, mint valaha, hogy egyáltalán megoldhatók-e?

Tartalomjegyzék

De vajon azt jelenti-e ez, hogy mindaz a munka, amit a preszókratikusok óta a fenti kérdésekre fordítottak, terméketlen volt?

Szó sincs róla. Ami a filozófiatörténet gondolati kincsében tulajdonképpen értékes, tartós és maradandó, az a problémáknak mint olyanoknak fáradhatatlan feldolgozása, mégpedig nem ellenszolgáltatás fejében, nem a ember nem ad választ kielégülés kedvéért.

  • FIDES ET RATIO - teszervezd.hu
  • A hit és az ész fides et ratio két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.
  • Társkereső kolumbia

A közhit szerint a problémák az ember művei, végtére is az embernek hatalmában áll ember nem ad választ vagy fel nem vetni őket. Amit nem kérdezünk, az nem a mi dolgunk, amivel nem jutunk előre, azt feladjuk. Ez meggyőzően és világosan hangzik.

Az élet értelme (filozófia)

Egészen mást tanít azonban a filozófiai gondolkodás saját történeti tapasztalata. A kérdések elénk tolakszanak tekintet nélkül arra, hogy megoldhatók-e, vagy sem. Ha elutasítjuk őket, új alakban térnek vissza. Végső fokon mindig a világ igazi mivoltának talányossága a probléma.

Ezt a talányosságot nem az ember alkotta, és nem is szüntetheti meg. A világot a maga igazi mivoltában nem alakíthatja át, el kell fogadnia olyannak, amilyen. És azokkal a talányokkal kell elmélyülten foglalkoznia, amelyeket a világ ad fel neki. Amíg a filozófiában semmi mást nem látunk, mint a rendszerek sorát és még mindig ez az uralkodó szemlélet —, addig az örök és elutasíthatatlan problématartalmat nem pillanthatjuk meg.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy egész életünket végigkíséri az a meggyőződés, hogy a dolgok a mi vélekedésünktől független, reális valamik.

KENDİ DEĞERİNİ BULMAK

Az idealizmus ezt látszatnak nyilvánítja. De akkor meg kell mutatnia, hogy mi a látszat alapja, és miért marad fenn töretlenül, még ha az elmélet cáfolja is. A szisztematikus gondolkodás átalakulóban van, elfordul a konstrukcióktól, és a tiszta kutatás jóval egyszerűbb, szerényebb, de biztosabb útjára fordul vissza. Ezt az átalakulást a filozófia nagy kijózanodásának nevezhetjük.

Olvassa el is