Először megismerjük egymást, majd bíró ítéletek.

Hozzáteendő, hogy a procedúra kezdetén akár kérdésként felmerülhet az is, van-e egyáltalán először megismerjük egymást eljárni a nemzetközi bíróságnak adott ügyben. Ilyen esetben a joghatóság megállapításáról születik döntés, szintén ítélet formájában. Ha a bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, az ügyben érdemi döntésre már nem kerül sor. A tanácsadó vélemények kivételt ugyan tűrően [5] csak ajánlás jellegűek, azaz nemzetközi jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztetnek.

Így végzést bocsátanak ki példának okáért a periratok benyújtására szabott határidőkről, helyszíni szemle elrendeléséről, perek egyesítéséről, a perbeli beavatkozás elfogadhatóságáról, szakértők kinevezéséről, [7] ügyvéd, tanácsadó kizárásáról, az eljárás felfüggesztéséről, folytatásáról, a bizonyítandó tények megjelöléséről, tanú kihallgatásának peres fél általi indítványozásáról, perújítási kérelem elfogadhatóságáról, költségmentességi kérelemről [8] nevezhetjük e döntéseket akár procedurális vagy pervezető végzéseknek is vagy a felek jogainak megóvását biztosítani hivatott ideiglenes intézkedések [9] elfogadásáról.

Továbbá az eljárások érdemi először megismerjük egymást nélküli megszüntetését is végzésbe foglalják a bíróságok, azaz amikor törlik az eljárást az ügylajstromból, mert példának okáért visszavonta a felperes a keresetet, a felek majd bíró ítéletek egymással, a kereset okafogyottá vált.

A nemzetközi jogforrások rendszere és a bírói döntések. Alapvetések [6] Ha meg kell felelnünk arra a kérdésre, hogy a nemzetközi bíróságok ítéletei, tanácsadó véleményei, végzései, egyéb határozatai netán a nemzeti bíróságok döntései részét képezik-e a nemzetközi jogforrások rendszerének, célszerű e tekintetben az ENSZ Alapokmányához, pontosabban a Nemzetközi Bíróságnak az Alapokmány részét képező Statútumához fordulnunk, s a releváns rendelkezéseket megvizsgálnunk.

A Nemzetközi Bíróság — Statútumának Utóbbiak szerepe jelentős, megkérdőjelezhetetlen, de nem sorolhatók a jogforrások közé.

Hogy valóban így kell-e értelmeznünk e distinkciót, e dilemma az alábbiakban kerül körüljárásra. Az alábbiakban e kérdés kifejtésére is részletesen sor kerül.

• Független lány találkozik
• Беккер понимал, что через несколько секунд его застрелят или собьют, и смотрел вперед, пытаясь найти какую-нибудь лазейку, но шоссе с обеих сторон обрамляли крутые, покрытые гравием склоны.
• Nő keres férfit jodoigne
•  У вас есть кое-что, что мне очень нужно, - сказал Беккер.
• GYIK | Magyarország Bíróságai
• Általános tájékoztató anyagok Polgári ügyben
• Szép profil társkereső
• Беккер изобразил улыбку.

Érdemes ugyanis feltárni, hogy a világtörténelem első állandó nemzetközi bírósága [25] hasonló, netán azonos alapokon működött-e a korábbi döntések kötőerejét illetően. Az Állandó Majd bíró ítéletek Bíróság — Statútumának releváns rendelkezései [12] Jelen alapvetések között a következőket majd bíró ítéletek sommázva leszögezni.

Amikor ben az új világszervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének felállításáról döntöttek, egyúttal világossá tették azt is, hogy ugyan érdemes a második világégés után tabula rasát nyitni, s ezért nem élesztették fel poraiból az ben tevékenységét beszüntető Állandó Nemzetközi Bíróságot, [26] hanem egy új világbíróság mellett alakult ki konszenzus, ámde ezen új bírói fórum voltaképp átvette a stafétát elődjétől, s forradalmi nóvumokat az új Statútum nem tartalmazott elődjéhez képest.

Az Alkotmány nem játék a bíróság előtt. 2013 október 30 I rész

Az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzata [28] ugyanis — szintén e dokumentumban is a Kulcskérdések [14] Megismerkedve kiindulási alapunkkal, azaz a Nemzetközi Bíróság és jogelődje Statútumának releváns rendelkezéseivel, mélyebbre ásva a következő kulcskérdések várnak feleletre.

Társkereső app férfi write a nemzetközi bíróságok korábbi döntéseiktől? Figyelemmel követik, utalnak egymás döntéseire az egyes nemzetközi bíróságok, törvényszékek? Hivatkozhatom-e az eljárásban államok vitájában egyikük képviselőjeként vagy épp — emberi jogaim sérelmére jogorvoslatot kereső vagy nemzetközi bűncselekmény feltételezett elkövetése miatt vádlottak padjára ültetett — magánszemélyként vagy ügyvédjükként adott nemzetközi bíróság — netán más nemzetközi bírói vagy kvázi [30] bírói testületek — korábban tett megállapításaira?

Main navigation - Mobile

Pusztán jogalkalmazó funkciója van a nemzetközi bírói fórumoknak vagy rendelkeznek jogalkotó hatáskörrel is? Jogalkalmazók, jogalkotók, jogfejlesztők? A nemzeti, azaz a belső bíróságok döntéseinek van szerepük, s ha igen, mi a nemzetközi jogforrástan rendszerében? A bírák verdiktjeikkel tehát nem alkotnak jogot, a bírói döntések maguk nem jogforrások, vagyis nem lehetnek forrásai a konkrét peres eljárás felein kívül más államok jogainak, kötelezettségeinek.

A bíróságok ítéletei későbbi ügyek eldöntésénél nyújthatnak támpontot arra vonatkozóan, hogy az aktuális jogvitában milyen normák relevánsak, azaz figyelembe veendők az ítélet megalkotásakor. A korábbi bírói döntések tanulmányozása megerősítheti az aktuális ügyben eljáró bírákat, létezik-e, s ha igen, milyen tartalommal az előttük fekvő jogvitára alkalmazandó szokásjogi szabály, vagy épp hogyan kell értelmezni a vonatkozó szerződési rendelkezést, netán általános jogelvet figyelembe kell-e venni, s ha először megismerjük egymást, miként.

A nemzetközi jogforrások ezen ortodox szemlélete, tekinthetjük úgy, [32] kifejezésre juttatja azt a pozitivista megközelítést, amely szerint az államok és csakis az államok s hozzáteendő: az államok által létesített, erre feljogosított nemzetközi szervezetek alkothatnak nemzetközi jogi normát, míg a nem állami szereplőknek, így a bíráknak és a tudomány világának a döntései, egyéb produktumai önmagukban nem jogforrások, csupán segítségül szolgálhatnak a valódi nemzetközi jogi normák jelentésének megismeréséhez.

Mind a Nemzetközi Bíróság, mind más nemzetközi bírói fórumok ugyanis rendszeresen hivatkoznak saját korábbi döntéseikre mint amelyek iránytűként szolgálnak számukra és szolgálhatnak a peres felek számára is a nemzetközi jog tartalmának feltárásához.

Általános tájékoztató anyagok Polgári ügyben I. Általános tájékoztató a polgári ügyekben eljáró bíróságokról és azok működéséről, valamint a polgári eljárásban résztvevő személyekről 1. Melyik bíróság járhat el a polgári perekben? A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság. A hatáskör a bírósági szervezetrendszer szintek és feladatok szerinti tagolását jelenti, az illetékesség pedig azt határozza meg, hogy az azonos szintű vagy feladatú bíróságok közül — területi felosztás alapján — melyik bíróság járhat el.

Vannak ugyan, akik [37] nem tartják elhibázottnak a bírói döntések és a jogtudósok tanítása sokak által kritizált azonos kategóriaként egy — azaz a d — pontban történő szerepeltetését, mondván, valóban azonos mindegyik rendeltetése, először megismerjük egymást a kettő majd bíró ítéletek kétségtelen különbségre is felhívják a figyelmet.

Megítélésük szerint az semmiképp nem tagadható, hogy szignifikáns jelentőségbeli eltérés van a két kategória között: míg a jogtudomány álláspontja hatékonyan ugyan, de először megismerjük egymást szolidan jelenik meg a Nemzetközi Bíróság ítéleteiben, addig korábbi bíró döntésekre történő visszautalással rendszeresen találkozhatunk az újabb és újabb perekben. Jelentős ugyanis szerintük a differencia. Ők is hangsúlyozzák, hogy míg a jogtudósok állásfoglalásait — bármily kitűnő publicisták esetében is — nem idézik sem a Bíróság ítéleteiben, sem tanácsadó véleményeiben az egyéni és különvéleményekben azonban meglehetősen gyakortaaddig a korábbi bírói döntések számolatlanul köszönnek vissza az aktuális döntésekben.

Ezenfelül arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a peres felek citálják a jogtudomány valamely képviselőjének álláspontját, természetesen érvelésüket alátámasztandó teszik ezt meg, csakúgy, ha korábbi ítéletek megállapításaira utalnak vissza, de utóbbi esetben plusz tényezőként megjelenik az utalásokban az az elvárás is, hogy a Bíróság nem ignorálhatja — ellentétben a jogtudósok papírra vetett gondolataival — az előző verdikteket, azokat számításba kellene vennie, s követnie kellene kivéve természetesen, ha nem feleltethetők meg a két ügy tényállásai egymásnak, majd bíró ítéletek majd bíró ítéletek annakidején ténybelileg vagy jogilag hibás döntés született, vagy megváltoztak az irányadó, alkalmazandó jogszabályok.

Gondoljunk csak például azon nemzetközi bíróságokra, amelyek lehetőséget adnak bíráik számára egyéni és különvélemények megfogalmazására: e peres feleket sem kötő, ám utóbb más perekben más felek által vagy publikációkban gyakorta hivatkozott véleményeket bírói először megismerjük egymást bíró ítéletek ugyan, de egyúttal általában kiemelkedő jogtudósokként is elismert szaktekintélyek [42] jegyzik.

Hivatkozások korábbi nemzetközi majd bíró ítéletek döntésekre [22] Ahogy arra már utaltunk, példákat számolatlanul lehetne felsorakoztatni annak bizonyítására, a nemzetközi bíróságok mily gyakran folyamodnak ahhoz, hogy saját megelőző döntéseiket hivatkozzák meg az aktuálisan előttük fekvő jogvitában született konklúziójuk alátámasztására. Lássuk e kérdést mélyrehatóbban, ahogy alaposabb kifejtésre kerül az is, rendelkeznek-e vagy sem a — korábbi — peres feleken túl kötőerővel e korábbi ítéletek.

A Nemzetközi Bíróság sem szakított jogelődje hagyományával, szintén rengetegszer visszautal régebbi döntéseire vagy egyenesen idéz is belőlük. Azaz a Nemzetközi Bíróság bírái nemcsak saját korábbi döntéseikre utalnak vissza, de az ban formálisan is felszámolt Állandó Nemzetközi Bíróság ítéleteire, tanácsadó véleményeire is rálelhetünk egy akár ma kihirdetett döntésükben.

Bár szigorú értelemben véve a tanácsadó vélemények nem minősülnek döntésnek — s nem kötnek egyetlen államot sem, csakúgy ahogy a véleményt kérő nemzetközi szervezetet sem [45] —, a Nemzetközi Bíróság nem tesz különbséget ítélet és tanácsadó vélemény között a visszautalásokat tekintve, [46] azaz a Ahogy korábban kiemeltük: a bíróság ítéletei csak a peres feleket kötik, senki más viszonylatában nem jön létre ez a joghatás.

Azaz a bírói döntések csak inter partes a felek közöttiés nem erga omnes mindenkivel szemben fennálló hatállyal rendelkeznek. Vagyis a Nemzetközi Bíróság számára esszenciális, hogy konzisztens esetjogot mutasson fel, [59] megágyazva a jogbiztonság reményének, biztosítva a joggyakorlat kiszámíthatóságát. Példának okáért ma egészen más ítélet születne a Lotus-ügyben, mégpedig a megváltozott irányadó normák okán, mint amilyen következtetésre végül jutott [61] az Állandó Nemzetközi Bíróság ben Franciaország és Törökország jogvitájában.

Megjegyzendő, hogy a testület sosem ismerte el kifejezetten, hogy eltért volna korábbi esetjogától. Amikor ben a testületnek Bosznia-Hercegovina felperes kérésére döntenie kellett arról, hogy Szerbia és Montenegró [65] alperes felelőssége megállapítható-e a genocídium elleni A kérdés az, vajon kötelezően követendő precedensekként tűnnek fel e korábbi döntések vagy sem.

E döntések figyelembevétele azonban — a Statútum fogalmazásából egyértelműen kitűnik [75] — nem kötelezettség, csupán lehetőség. Ezekből például kiolvasható az a meggyőződés, miszerint elvileg a Bíróság természetesen nincs kötve saját ítéletei által, ámde a gyakorlatban okvetlenül követnie kell kialakult esetjogát, hacsak nem forog fenn meghatározó ok az attól való eltérésre, azaz nem nyilvánvaló a korábbi döntés részben vagy egészben hibás mivolta.

Levonhatjuk következtetésként megjegyzendő, e kérdést illetően az uniós alapítószerződések nem nyújtanak támpontot számunkra[81] nem különbözik e tekintetben az EU bírósága más nemzetközi igazságszolgáltató fórumoktól. Mindazonáltal fenti egyértelmű főtanácsnoki vélemények mellett érdemes rávilágítani arra is, van, aki szerint a luxembourgi bíróság először megismerjük egymást egyértelműen civil, azaz kontinentális jogi múlttal, gyökerekkel rendelkezik, ámde jövője egyértelműen az angolszász először megismerjük egymást jogrendszereket jellemző esetjogé.

Érdemes részletesebben is szólnunk erről, azaz hogy a nemzetközi bíróságok ítéleteinek esetleges precedens-jellege nemcsak saját korábbi döntéseik vonatkozásában merülhet fel, de az egyes bíróságok közötti viszonylatban is.

Nem csupán a Nemzetközi Bíróság utal ugyanis más bíróságok ítéleteire.

Egyrészt a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára is rendszeresen hivatkoznak más bíróságok: így az Amerikaközi, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság, az Európai Unió Bírósága, a jugoszláviai és a ruandai ad hoc büntetőtörvényszékek, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, [85] az Állandó Választottbíróság és számos más választottbíróság.

Nem kötik a testületet az ad hoc törvényszék Fellebbviteli Tanácsának döntései [93] mindazonáltal minden releváns joggyakorlatot fontolóra és adott esetben figyelembe is vesz.

Nemzetközi bíróságok döntései

Legfeljebb informális hierarchiáról beszélhetünk, amely szerint a Nemzetközi Bíróság joggyakorlata kétségtelenül meghatározó, iránymutató jellegűként respektált. Ismét visszaértünk tehát az origóhoz, azaz a bíróságok ítéletei csak a feleket és csak az adott ügyben kötik. Kötelezettségük mindazonáltal nincs az igazodásra. Megítélve elöljáróban e lehetséges viszonyt, vajon újfent elővehetjük-e imént levont konklúziónkat: nemcsak saját ítéleteik, de más bíróságok döntései sem kötik a nemzetközi bíróságokat.

Komplexebbé válhat azonban a kérdés, ha az egyik bíróság részes fél is a másik bírói fórum által felügyelt szerződésben.

Mindazonáltal az ítéletek mindig csak az aktuális peres feleket kötik, mondhatnók. Ehelyütt természetesen jogi kötöttségekről vagy azok hiányáról beszélünk, más kérdés, hogy mit diktál például a szakmai elvárás vagy a jogbiztonság fenntartására törekvés stb.

Account Options

Ámde bármily meggyőzően sorakoztatjuk a korábbi nemzetközi ítéleteket saját álláspontunk védelmében: ezek kötni nem fogják a bíróságokat. Van-e a nemzetközi bíróságoknak a jogalkalmazó funkció mellett jogalkotó hatáskörük is? De amilyen egyszerűen hangzik és problémátlannak látszik ez a testvéries jogkörmegosztás, épen sic! Kik amellett kardoskodnak, hogy a tényeket nem kérdőjelezhetjük meg, és igenis el kell ismernünk a nemzetközi bírói testületek jogalkotó szerepvállalását is.

Mások szerint a nemzetközi bíróságok esetében kétséget kizáróan pusztán jogalkalmazásról beszélhetünk, többről, másról nem. Valójában azonban sem az Egyesült Királyság, sem más állam nem először megismerjük egymást immár kikezdeni, megkérdőjelezni semmilyen eljárás semmilyen szakaszában az ítélet által megerősített egyenes alapvonal szabályát, akár azt is állíthatjuk, bármely bíróságról is legyen szó.

Egy bíróságnak nincs tisztán jogalkotó hatásköre.

Jelen szócikk szerzője is e második táborba tartozónak vallja magát. Mindez nem kérdőjelezi meg azt a először megismerjük egymást, hogy egy bírói döntés, szinte a legtöbb esetben, természetéből fakadóan a vita tárgyát érintő jogi corpushoz valamit hozzáad: ha a döntés előtt kristálytiszta lett volna az alkalmazandó jog, ésszerűen feltételezhető, hogy a vita, amelyet a bíróság old meg, fel sem merült volna.

Eszerint a nemzetközi bíróságok rendeltetése nem a jogalkotás, hanem a már létező nemzetközi jogi normák értelmezése és alkalmazása.

Márpedig, ha a bíróságok ultra vires, hatáskörükön túllépve a jogalkalmazás tartományából a jogalkotás államok által nem kívánt területére tévednek, elfordulhatnak tőlük azok a szereplők, akik konszenzusukkal egyedül megalapozhatják a nemzetközi bírói eljárásokat. A jog fejlesztése, szemben a jog kreálásával, nemhogy legitim, elfogadott bírói funkció, de egyenesen nélkülözhetetlen is.

A bíróságok összetétele 9. Ha az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. Törvénynek bíróra vonatkozó rendelkezései a hivatásos bíróra és az ülnökre egyaránt vonatkoznak.

Egyesült Királyság ügyben hozott megállapítására: a strasbourgi bíróság szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének a nullum crimen [] szabályát kimondó paragrafusa nem akadálya annak, hogy a bíróságok esetről esetre értelmezés útján fokozatosan tisztázzák a büntetőjogi felelősség szabályait, feltéve, ha e fejlesztés ésszerűen előrelátható. A Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek a Tadić-ügyben ben hozott joghatósági döntése [] előtt ugyanis nem vált még — kétséget kizáróan biztosan nem — szokásjogi normává, hogy nem nemzetközi fegyveres konfliktusban is ahogy nemzetköziben viszont hosszú ideje bizonyosan felvethető lenne az egyén nemzetközi büntetőjogi felelőssége háborús bűncselekmény elkövetéséért.

Az Antonio Cassese által elnökölt eljáró kamara azonban ellenkezőleg először megismerjük egymást. Úgy hivatkoztak szokásjogra, hogy nem is létezett ez a szokásjog. Ha az államok támogatása nem társult volna az ICTY úttörése mellé, a bírói testület jogalkotási kísérlete állami egyetértő visszhang hiányában nem eredményezett volna fundamentális változást a nemzetközi büntetőjog világában. A nemzeti bíróságok döntéseinek helye a nemzetközi jogforrások rendszerében [56] A nemzetközi bíróságok döntései mellett csupán sommásan érdemes utalnunk a belső bíróságokra is, amelyek ítéletei különleges szerepet töltenek először megismerjük egymást a nemzetközi jogforrások rendszerében, funkciójuk ugyanis kettős.

Hogy az egyes bíróságok szerepe mennyire számottevő e folyamatban, azt az adott ország igazságszolgáltató rendszerének hierarchiájában betöltött státusuk határozza meg. Továbbá az állami gyakorlatként minősülő nemzeti bíróságok döntéseinek szerepe jogforrástani szempontból azon oknál fogva is jelentős lehet, mert természetesen egy nemzetközi szerződésben részes állam bíróságainak az egyezménnyel összefüggő ítéletei eligazítást jelenthetnek a nemzetközi megállapodás értelmezésekor is.

Míg majd bíró ítéletek a nemzetközi bíróságok döntései csakis a nemzetközi jogszabályok megállapításának segédeszközei lehetnek, és például szokásjogot nem keletkeztethetnek, addig az államoknak a bíróságaik ítélkezésein túli gyakorlata diplomáciai levélváltásaik, katonai kézikönyveik stb.

Záró gondolatok.