Egy másik szó a tudás tudni,

egy másik szó a tudás tudni

Csapó Benő A tudás és a kompetenciák Az ezredfordulót megelőző évtizedben az oktatás kutatásában, számos országban pedig már a tanítás gyakorlatában is alapvető változásokat eredményezett a tudással kapcsolatos szemléletmód megváltozása. Ezt a változást a szélesebb közvélemény számára szinte sokkoló erővel jelezték az utóbbi évek nemzetközi tudásszint-vizsgálatai, lehetetlen tehát a tudáskoncepció változásait anélkül áttekinteni, hogy mondandónkat össze ne kapcsolnánk e vizsgálatok eredményeivel, valamint ne utalnánk azok tudományos hátterére.

Az utóbbi évek felméréseinek számunkra egy másik szó a tudás tudni, néha lesújtó eredményei még a szakmai közönség egy részét is meglepték, és azok értelmezésében számos felületes, tájékozatlanságot tükröző álláspont, a problémákat bagatellizáló szemlélet is megjelent.

Holott a nemzetközi tudásszintvizsgálatok az elmúlt évtizedek oktatáselméleti kutatási eredményeiből nőttek ki, és azok a magyarországi munkák, amelyek hasonló elméleti alapokra épülnek, korábban már részletesebben leírták e jelenségeket, és néha sokkal drasztikusabb módon jelezték a tanulóink tudásának minőségével kapcsolatos problémákat. A következőkben azt a megoldást követem, hogy elsőként felvázolom azokat a tágabb elméleti kereteket, amelyekkel a tudáskoncepcióban bekövetkezett változások jellemezhetőek.

Bemutatom az oktatáselméleti kutatásokban meghatározó szerepet játszó fogalmak — tudás, tanulás, oktatási és a tanulási környezet — és a közöttük levő kapcsolatok újszerű értelmezését. Ezután kissé részletesebben foglalkozom a tudás szerveződésének fő formáival.

Itt mindenekelőtt arra szeretném helyezni a hangsúlyt, hogy a tudás érvényességét, a megértés mélységét, a tudás transzferálhatóságát, felhasználhatóságát, tágabb értelemben vett hasznosságát, értelmességét nem annyira az elemek hagyományos terminológiával élve: az ismeretek, a készségek összessége, mint inkább a rendszer szervezettsége határozza meg. A tudás szerveződése — már ha egyáltalán sor kerül az elszigetelt elemek rendszerré válására — különböző flört sms tippek elvek szerint mehet végbe.

egy másik szó a tudás tudni

Többek között ezen elvek különbözőségének értelmezése segíthet bennünket abban, hogy a szakértelem, a műveltség és a kompetencia különbségeit megértsük, és így a tanulóink tudásával kapcsolatos problémákat is kezelhetővé tegyük.

Fogalmi keretek Elsőként az oktatás elméletének azt a fogalmi keretét szeretném bemutatni, amelybe a kompetencia fogalmát be lehet illeszteni. Nagyjából a hatvanas években kezdődött az a változássorozat a pszichológiában és néhány ahhoz közeli tudományágban, amelyet ma gyakran kognitív forradalomnak nevezünk. Így, néhány évtized távlatából visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az akkori törekvések valóban forradalmi változásokat eredményeztek, és nemcsak a pszichológiában.

Megjelent a tudományoknak egy társkereső 65+ családja, amit ma kognitív tudományoknak neveznek, és a hetvenes évek vége felé, a nyolcvanas évek elején, kezdetben lassan, majd egyre masszívabban megvalósult az eredmények átáramlása az oktatáselmélet területére is.

Az oktatáselmélet meghatározó kutatási irányai ma már nagyrészt beágyazódtak a kognitív forradalom által kijelölt elméleti keretekbe, sőt, ez a szemléletváltás megtermékenyítő hatásúnak bizonyult egy újabb kutatási egy másik szó a tudás tudni elindításában, amelyre viszont szociokulturális forradalomként szokás hivatkozni.

Ami a gyakorlat átalakulását illeti, kissé más a helyzet. Nem feledkezhetünk meg egy másik szó a tudás tudni, hogy a közoktatás egy nagy és bonyolult rendszer, amelyet nem lehet gyorsan mozgatni és olyan finom kormánymozdulatokkal irányítani, mint egy másik szó a tudás tudni versenyautót.

Ez a rendszer inkább egy lomha óceánjáróhoz hasonlít, amely még a kormány elfordítása után is kilométereket tesz meg eredeti irányába. Sok időnek kell tehát eltelnie ahhoz, hogy a tudományos kutatás eredményei — esetünkben a kognitív forradalom üzenetei — érezhető hatást fejtsenek ki az iskolai gyakorlatban. Ezek a hatások az olyan nemzetközi szervezetek munkájában, mint például az IEA, inkább csak a kilencvenes évek elején jelentek meg, és valódi fordulat a nemzetközi öszszehasonlító felmérésekben lényegében csak a kilencvenes évek végén következett be.

Érdemes azonban ismét hangsúlyoznunk, hogy itt egy egységes folyamatról van szó, és az OECD által útjára bocsátott PISA-felméréssorozat elméleti kereteinek kialakítása e folyamat egyik meghatározó állomása.

Tudás – Wikipédia

Természetesen tudom, aktualitása miatt elkerülhetetlen, hogy a PISA-vizsgálatokról néhány szót ejtsek. Azonban mégis szeretném egy tágabb perspektívába helyezni a mostani eredményeket is, és azok értelmezéséhez inkább csak néhány rövid kommentárt egy másik szó a tudás tudni fűzni. A tudásról ma különböző fórumokon sok szó esik, ezért nem fogok belemenni abba, hogy részletesen definiáljam a tudás fogalmát, hiszen ez valóban meghaladná a rendelkezésre álló kereteket.

Mindamellett szükségesnek tartom annak rögzítését, hogy a tudás meghatározott elemekből, app találkozik nő első lépés egységekből épül fel.

Ma már elfogadott az a személetmód, amely megkülönbözteti a tudás két fő formáját. Az egyiket a kognitív tudomány szemléletmódját követve deklaratív vagy leképező jellegű tudásnak nevezzük. Ennek a mi hagyományos terminuskészletünkben az ismeret jellegű tudás, az ismeretrendszer felel meg, ha kevésbé pontosan fogalmazunk, akkor fogalmi, lexikális tudásról beszélünk.

egy másik szó a tudás tudni

A tudás másik formáját procedurális, azaz folyamat jellegű tudásnak nevezzük. Ez a mi készség- képesség- jártasságterminusainkkal írható le, tehát folyamatról, tevékenységről, a tevékenységnek pszichikus reprezentációiról van szó.

Ezt a két formát régóta megkülönbözteti az oktatás elmélete is, mindamellett a kognitív tudományok fogalomrendszere újfajta megközelítésmódot tesz lehetővé.

A tudás és a kompetenciák | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Az említett ismeretek és készségek azonban csak építőelemei, szerveződési egységei a tudásnak. Mégis ebben a kontextusban meg kell mutatnunk, hogy bár ezek az elemek lényeges összetevői a tudásunknak, a tanulók tudásának értékét egy bizonyos szint felett már nem ezeknek az elemeknek a megléte vagy meg nem léte határozza meg, hanem azok szervezettségének a módja és minősége.

Az az eszmecsere, ami ma a különböző nemzetközi vizsgálatok eredményeinek értelmezéséről folyik, szintén nem annyira ezeknek az építőelemeknek a meglétéről szól, mint inkább azoknak a szerveződéséről. Az alkalmazhatóság, a transzferálhatóság ugyanis nagyrészt kapcsolatrendszer, szervezettség kérdése, tehát ismét a rendszerelmélet nagyon régi tételéhez jutunk, amely szerint a rendszer mindig több, mint az elemek összessége.

A rendszerjelleg mellett az is nagyon fontos, hogy az a bizonyos rendszer milyen alapelvek szerint épül fel, mi határozza meg a struktúráját, mi az az alapvető szervezőerő, amely ezekből az alapelemekből egy nagyobb rendszert hoz létre. Nagyon hosszú lenne azt kifejteni, hogy mit kell érteni ezen a bizonyos szervezőelven.

egy másik szó a tudás tudni

Ezért a későbbiekben inkább azt a három szervezőelvet fogom részletesebben bemutatni, amelyet a nemzetközi szakirodalom ma általában megkülönböztet. A tanulásról ebben a kontextusban annyit érdemes megjegyezni, hogy azt a tudás megváltozásaként értelmezzük. Ez, bár látszólag egyszerű és természetes megállapítás, fontos szemléletbeli megkülönböztetést jelent a korábbi álláspontoktól.

Eszerint ugyanis a tudás nemcsak egy egyszerűen növekvő halmaz, ahol mindig hozzáteszünk a már meglévőhöz valamit, hanem minden tanulási folyamatban a tudás mint rendszer változik meg.

Ennek a változásnak nagyon sokféle formája létezik, de ha így értelmezzük a tanulást, akkor rögtön megértjük, hogy az előzetes tudásnak miért van olyan jelentős szerepe minden tanulási folyamatban.

Mi az „írni-olvasni tudás”? | EPALE

A tanulás egyik legtermészetesebb és egyben legfontosabb formája az, amikor a tanulás a környezettel való interakció révén megy végbe. Ez a szemlélet azt társkereső szörfös jelzi, hogy mindig konstruktív folyamat, nem egyszerűen készen kapjuk, kívülről, másoktól átvesszük, hanem létrehozzuk, megalkotjuk a saját, személyes tudásunkat.

Ehhez a két fogalomhoz viszonyítva értelmezhetjük az oktatás fogalmát, amelyet úgy határozhatunk meg, hogy az a tanulás irányítása. Ma ez azért is fontos, hogy legalább egy mondat erejéig az oktatással is foglalkozzunk, hiszen az oktatással kapcsolatban elég sok negatív megállapítás hangzik el, bizonyos kontextusban az oktató iskola mint valami elutasítandó dolog jelenik meg.

Ha komolyan vesszük, hogy a tanulás a környezettel való interakció révén megy végbe, akkor az iskolában ennek meg kell teremteni a lehetőségeit. Az oktató akkor teszi legjobban a dolgát, ha úgy alakítja gazdagítja a gyerekeket körülvevő környezetet, hogy az az interakcióra késztessen és tanuláshoz vezessen.

Az egyik az a teoretikus tudás, amelyet a filozófia is vizsgál, és lejjebb részletezni fogunk. A másik az képességet jelent. A teoretikus tudás tanulás során, vagy a tapasztalatokból összefüggések tudatos felismerésével szerzett információ.

A tudás szerveződési formái A tudás rendszerének kialakulásában három nagy rendszerképző elvet különböztethetünk meg. Az egyik tipikus esetben a tudás egy bizonyos szakterület logikája szerint szerveződik. Egy másik lehetőség az, amikor a tudás szerveződését a kultúra, a bennünket körülvevő társadalmi környezet, a személyes interakció, mindenekelőtt az emberi alkotások összessége határozza meg.

És végül a legtermészetesebb szervezőerő az emberi megismerés pszichológiai sajátosságaiból fakad. Abból, hogy az agy miként fogadja be a tudást, hogyan egy másik szó a tudás tudni elménkben mindaz, amit tudunk.

Ez a három elv lényegében három dimenziónak feleltethető meg, minden szervezett emberi tudást egy ilyen háromdimenziós térben lehet elhelyezni.

A tudás és a kompetenciák

Ezzel azt fejezhetjük ki, hogy a szervezett tudásban valamennyire mindhárom szervező elv jelen van, de súlyuk különböző lehet. Természetesen a pszichikum sajátosságai egy másik szó a tudás tudni esetben befolyásolják a tudás kialakulását, vannak azonban a tanulásnak olyan formái, amikor kifejezetten a megfelelő pszichikus struktúrákat műveljük ki. Sok esetben a megismerés természetes sajátosságai határozzák meg a kialakítandó tudás szerkezetét, formáját.

A tudásnak ezt a formáját a kompetenciák körébe sorolhatjuk. A modern társadalmakban már ahhoz is komoly tudásra van szükség, hogy a hétköznapi dolgokban eligazodjunk, ügyeinket el tudjuk intézni, élni tudjunk a technikai civilizáció és a kultúra kínálta lehetőségekkel. Felelősséggel dönteni tudjunk a társadalommal és a természeti környezettel kapcsolatos kérdésekben, részt vegyünk a családi élet megszervezésében, együttműködjünk társainkkal, beilleszkedjünk a társadalomba.

Értsük a környezetünkben használt szimbólumrendszereket, otthon érezzük magunkat a kultúrában. A tudásnak ezt a kulturálisan meghatározott formáját, a társadalmilag értékes tudást nevezzük műveltségnek.

A szakterület tudásszervező hatása régóta ismert, tanulmányozásának ugyancsak jelentős hagyományai vannak. Amióta kialakultak az emberi mesterségek, egyes szakmák, professziók, szakterületek, tudományos diszciplínák, azóta ezek a tudásformák mintegy önállóan, saját logikájuk és törvényeik szerint fejlődnek. Az adott szakma műveléséhez meghatározott tudáselemekre és azok megfelelő kapcsolatrendszerére, szervezettségére van szükség.

Györgyi Bajka Az EPALE felnőttkori írni-olvasni tudásról szóló szeptemberi eszmecseréjének első kérdésköre az, hogy valójában mit is értünk írni-olvasni tudás alatt.

A tudás ebben az esetben akkor hasznos, ha minden felmerülő feladatra van egy kész megoldás. Egy olyan séma, amely a feladathelyzet felismerése, azonosítása után azonnal szolgáltatja a megoldást is. Ez a tudás a hozzáértés, a szakértelem. A tudás e három szerveződési formájának összehasonlítása és pontos megkülönböztetése viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. A köznyelvben és néha a szakmai szóhasználatban is előfordul, hogy a kompetenciát, szakértelmet egymás szinonimáiként használják, a megfelelő kutatási területek művelői azonban mindháromra pontos meghatározásokkal szolgálnak.

Ez a három különböző szerveződési rendszer más-más típusú tudást eredményez, és egyben meghatározza a tanulás optimális formáit és a felhasználás lehetőségeit is. Mindezzel kapcsolatban azt kell tehát ismét hangsúlyoznunk, hogy a tudás egy másik szó a tudás tudni nemcsak mennyiségi szempontok határozzák meg, hanem minőségi jellemzők is, ez utóbbiak közül pedig az egyik legfontosabb a szervezettség és az azt meghatározó külső és belső tényezők. Nézzük végig ezeket a szervező elveket és a megfelelő tudástípusokat.

Mi az „írni-olvasni tudás”?

A szakértelem A szakértelem volt a tudás egyik első olyan formája, amit a kognitív pszichológusok részletesen tanulmányoztak. Az irányzat egyik vezető teoretikusa a nálunk is ismert Herbert Simon volt. A korai, az emberi gondolkodást információfeldolgozásként leíró kutatási területnek egyik meghatározó irányzata a szakértelem kialakulásának vizsgálata volt. Ennek keretében számos híres, hosszú időre szemléletformálónak bizonyult kísérletet végeztek. A vizsgálatok egyik alapvető módszere az adott szakterületen még kezdő személyek és a már nagy gyakorlattal rendelkező szakértők információfeldolgozási folyamatait hasonlította össze.

Főleg a kezdők és a szakértők közötti olyan jellegű különbségeket vizsgáltak, hogy miként reprezentálják a tudást, hogyan rendezik, szervezik, integrálják az információkat, miképpen alkotnak az elemekből nagyobb egységeket.

Érdekes, ma már klasszikusnak számító kísérleteket végeztek például a sakkozókkal kapcsolatban. Többek között megfigyelték azt, hogy miként reprezentál bizonyos játszmákat egy kezdő sakkozó és hogyan egy nagymester. Ennek a kutatási iránynak nagyon fontos megállapítása az volt, hogy a kezdő és a mester között nem annyira az információfeldolgozás sebességében, gyorsaságában, módjában van a különbség, hanem abban, hogy ki hogyan szervezi tudását.

egy másik szó a tudás tudni

A kezdő inkább elszigetelt elemekben gondolkodik, ezért mindig sokkal többféle folytatást, kombinációt, megoldást lát, mint a szakértő. A szakember, élő nő találkozása egy sakkmester rendszerekben, struktúrákban, sémákban gondolkodik.

Ahogy mondani szokták, egy szakértő számára csak néhány reális alternatíva van, míg a hozzá nem értő laikus számára egy másik szó a tudás tudni döntési lehetőség látszik egy-egy helyzetben.

CEU Határtalan tudás: A Nemek és nemváltók /Gender and Gender Changers (with English Subtitles)

Az elmúlt évtizedek kutatásai nagyon sok mindent tártak fel a szakértelem természetéről, ma már elég részletesen le tudjuk írni, hogyan alakul ki, hogyan fejlődik és hasznosul, amikor az alkalmazására sor kerül. A szakértelem az adott szakterület partnersearch freiberg szászország meghatározott konkrét ismeretek, készségek és képességek együttese.

A konkrétság jelentheti a meghatározott tartalmat, a kontextust, a helyzetet, a környezetet. E sajátosságoknak számos további következménye van.

Ennek tanításai alkotják gondolkodásának idiómáját: ez az a hang, amellyel a saját intellektuális kritériumainak való megfelelésre utasítja magát. E kiemelésbõl következõen - és ezzel párhuzamosan - azt is megállapítják, milyen ismeretek átadása lehet elsõdleges jelentõségû, mit és mennyit kell tanítani, valamint milyen magatartási mintát kell a pedagógusnak követnie.

A pozitív következmény az, hogy azonnal felhasználható. A szakértő nagyon jól ismeri azokat a szituációkat, amelyekkel tevékenysége során találkozhat.

Olvassa el is